A mai
világban már mindenki tudja, hogy egyre nagyobb szerepet kapnak a gépek,
mindent gépiesítenek amit csak lehet, így téve egyszerűbbé a hétköznapokat és a
"munkát" egyaránt. (Csak hogy a negatív hatásokról most ne
beszéljünk.) Ez nem kerülte el a dokumentumok készítését sem. Ennek
köszönhetően a munkahelyeken, iskolákban és a többi különböző intézményekben
már gyakoribbnak mondható, hogy valamit nem kézzel írott, hanem pl. nyomtatott,
gépelt, elektronikus formában kérnek el (pl. önéletrajzok, különböző
dolgozatok, stb.). Ezért nagyon fontos mindenki számára, hogy tudjon
dokumentumszerkesztőket kezelni, és tisztában legyen azok esetleges
publikálásának szabályaival is. Mindkettő folyamatra sok lehetőség áll
rendelkezésünkre és az eszköz is igen számos. A régi szövegszerkesztők mellett
ma egyre elterjedtebbek, népszerűbbek az online alkalmazások, amelyek lehetővé
teszik az eredeti lehetőségek mellett a közös szerkesztést, készítést,
publikálást is, illetve nagy előnyük, hogy a produktumokat nem kell a gépünkön
tárolnunk. E bejegyzés fő témáját leginkább ezek az alkalmazások adják.
Dokumentumkészítés lehetőségei
A különböző
produktumok készítésére alkalmas programok olyan számítógépes alkalmazások
tehát, amelyek valamilyen nyomtatható anyag létrehozására, szerkesztésére,
formázására és esetleg nyomtatására használhatók. Érdekesség (bár nem
meglepő), hogy ez az egyik legkorábbi számítógép-alkalmazási terület. Az online
környezetben való dokumentum-készítés azonban ennek egy viszonylag újabb, de
nem kevésbé népszerű része. Rengeteg féle dokumentum készítésére van
lehetőségünk, nem csak olyanokra, amik elsőként eszünkbe jutnak, ha a szóra gondolunk, hanem pl. prezentációkat,
gondolattérképeket, szófelhőket, infografikákat is készíthetünk. De menjünk
szépen sorba.
·
Google Docs (Google Dokumentumok)
1. Az egyik legelterjedtebb
dokumentumkezelő
3. Hasonló, mit a Microsoft Office Word,
a legtöbb funkciója megtalálható
4. Több is: lehetővé teszi a közös
tartalomszerkesztést, a megosztást, stb.
5. Felhő alapú tárolás jellemzi ( nem
egy gépen tárolódnak az adatok)
6. A dokumentum letölthető (pl. .doc formátum)
7. A dokumentumok mappákba is rendezhetők („vidd és dobd” alkalmazással lehet
irányítani)
·
Wikipédia
(„ a szabad enciklopédia”)
Wikipédia
(„ a szabad enciklopédia”)
1. „Ezt
az enciklopédiát az olvasók szerkesztik.”
2. A
szerkesztéshez regisztrálni kell
3. A
tartalmat módosíthatjuk és törölhetjük is
4. Keresés
témakörönként, vagy kifejezésekre
5. Többnyelvű
lexikon online
·
Gondolattérkép-készítés
1.
„Egy kreatív tanulási eszköz”
„Egy kreatív tanulási eszköz”
2. Egy
anyag,
téma feldolgozását, megtanulását segíti (kulcsszavakkal dolgozik általában)
3. A
központi témát akár altémákra is bonthatunk
4. Szintén
szerkeszthető közösen, tértől és időtől függetlenül
5. Elkészíthetjük
pl. Mindama, Mindmeister, bubble.us
alkalmazásokkal
·
Infografikák
1.
„Alkalmazott grafikai terület, a
rajz, a fénykép és a szöveg együttes alkalmazása”
„Alkalmazott grafikai terület, a
rajz, a fénykép és a szöveg együttes alkalmazása”
2.
Gyakran használja a média, a tudomány,
és az „üzlet”.
3.
Nagyon kreatív és egyedi lehet.
4.
Fontos az érthetőség, követhetőség.
5.
Legismertebb eszköz: Easelly
·
Szófelhőkészítés
– A Wordle
1.
Egy szövegből kiemelhetjük a
leggyakoribb szavakat ( a leggyakoribb lesz a legnagyobb)
2.
Az elrendezést, a színeket, betűket
kedvünk szerint igazíthatjuk, tervezhetjük.
3.
Szintén megosztható társainkkal.
4.
Egyéb alkalmazások: Tagxedo,
Tagul, Word it out

Személy
szerint természetesen már nekem is volt alkalmam többféle
dokumentum szerkesztőt kipróbálni (online és nem online), és bár az online
környezetben történő készítés a „fiatalabb”, tapasztalataim szerint sokszor
praktikusabb mintha pl. a Microsoft –Office Word-öt használnánk. Tudásban,
lehetőségeiben egyre bővül, fejlődik, és szinte minden olyat meg lehet csinálni
online is, mint „offline”. Oktatási, szakmai szempontból főleg előnyös, hiszen
remekül alkalmazható csoportmunkák elkészítésére is, nagyobb esélyt ad a közös
gondolkodásra, munkára.
A
dokumentumok publikálása
Az elkészült
dokumentumaink publikálásánál fontos a szabályok, az „illem” betartása,
ugyanúgy, mint a való világban. Ezekhez
ad segítséget az e-Etikett.
Figyelnünk kell a források minőségére, helytállóságára, helyességére, és
fontos, hogy hivatkoznunk is kell rájuk. Gyakori probléma a szerzői jog
(copyright) sérelme, és ideköthető a kalózkodás is. Szintén gond lehet, hogy
mivel mindenki publikálhat és akármit, magas fokú ellenőrzés nem lehetséges, és
olyan tartalmak is megjelenhetnek, amelyek valamilyen szempontból
szabálysértők.
Népszerű „publikáló oldal” az Issuu és a Scribd,
illetve a már említett Google Docs is.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése