A digitális állampolgárság kompetenciái

Ahogyan egy hagyományos értelemben vett társadalomban, úgy a digitális társadalomban is meghatározott állampolgári jogok, kötelezettségek, elvárt és ajánlott viselkedésformák érvényesülnek. A hangsúly a technológia használatának elsajátításán van, de hiányzik a viselkedési normák, a helyes utak megtalálása, a tudatos használat. Az Európai Unió és a hazai stratégiák és dokumentumok is főként az írástudást, mint a technológia használatának képességét értették a kifejezésen. Mike Ribble kilenc kategóriát határozott meg, amelyek a digitális állampolgárság elemeit képezik. (Takács, 2013) Nem egyszerű dolog saját képességinket párhuzamba vonni a digitális állampolgárság kompetenciáival, de én most megpróbálkozom vele.

Az első pont a digitális hozzáférés, amely a digitális technológiákhoz való hozzáférést jelenti. Azt hiszem részemről nincs ezzel semmilyen probléma, több technológiai eszköz és eszközhasználat-képesség birtokában állok. Vegyük például az okostelefont, az Ipad-ot vagy akár csak egyszerűen a számítógépeket.

A második pont a digitális kereskedelem, vagyis az elektronikus vásárlást és eladást. Sajnos ebben nem vagyok profi szinten (kevés online vásárlási felületet ismerek, és csak magyar oldalakat), mert egyébként rendkívül hasznos. Az átlagosnál kevesebbet vásárolok az interneten, illetve csak nagyon ritkán adok el saját árukat. Legtöbbször a vatera.hu online piacteret használom.

A következő tényező a digitális kommunikáció, elektronikus információcsere. Talán ez a legfejlettebb kompetenciám a 9 közül. Napi szinten hasznosítom a tudásomat, e-mail írására, chat használatára, internet alapú telefonbeszélgetésre, videohívásra, hivatalos és személyes kommunikációra.

A negyedik állampolgári kompetencia a digitális írástudás, vagyis az alkalmazások ismerete, és technológia használata. Ezen a téren úgy gondolom, hogy állandóan fejlődni kell, ahogyan a technológia is fejlődik, illetve szerintem sosem lehetünk a digitális írástudás teljes birtokában. Bár digitális bennszülöttnek számítok életkorom alapján, mégsem vagyok olyan fejlett a technológiai ismeretek terén, mint az átlagos, vagy inkább az elvárt.

Digitális etikett ismerete és betartása a következő. Kényes kérdés a magánélet kezelése a digitális világban. Nem elég létrehozni az ilyen irányú szabályokat, azokat meg is kell ismerni és ismertetni. Véleményem szerint, aki a hagyományos értelemben vett társadalmi etikettet ismeri és be tudja tartani, annak egyértelmű a digitális világ etikettje is, így hát úgy gondolom, hogy tisztában vagyok azzal, hogy mit illik és mit nem, illetve hogy mit szabad és mit tilos. Azért is fontos ezeket betartani, mert nekünk ugyan úgy okozhatnak kellemetlenséget azok, akik nem tartják be az etikettet.

Digitális jogszabályok ismerete és betartása azt jelenti, hogy digitális törvények foglalkoznak a digitális világ jogszabályaival. Például: lopás, digitális bűnözés, stb. ellen hozott jogszabályok ezek. Ezek úgy gondolom, hogy már nem olyannyira egyértelműek mint az etikett, azt hiszem, ezen a téren bővíteni kellene még ismereteimet, mert szerintem nem ismerek minden jogszabályt, csak körvonalakban, ami a morális gondolkozásom alkot.

A következő a digitális kötelezettség és felelősség, a felhasználói jogok megvédése. Ezen a téren talán még többet kéne fejlődnöm, jobban utána kéne járnom, ugyanis saját felelősségemre jobban kéne védeni adataimat, jobban kellene védenem felhasználói jogaimat.

A következő, egy nagyon kritikus pont véleményem szerint, a digitális egészség és közérzet, másképp a testi és lelki közérzet a digitális technológia világában. Az internet és a számítógép használatának sok mellékhatása és kockázata lehet, amire jobban oda kell figyelnie az embereknek, mert addig elhanyagolják, amíg nem lépnek fel komolyabb problémák. Igyekeznünk nem csak saját, de mások testi és lelki közérzetére, aki a közelünkben van.

Az utolsó kompetencia a digitális biztonság, egy szóval információvédelem. Erre sem fektetek elég figyelmet saját belátásom szerint. Sok helyen azért nem figyelek rá eléggé, mert nem vagyok tisztában a lehetséges veszélyekkel, sok helyen azért, mert nem tudom hogyan lehet adataimat biztonságosabban kezelni. Úgy gondolom, hogy a felhasználóknak jobban meg kellene mutatni, tanítani azt, hogy biztonságban legyenek adataikat tekintve.

Az elemek viselkedési módot tükröznek, amelyek a tudatos felhasználót jellemzik. Az egyén produktívvá és felelős állampolgárrá akkor tud válni, ha elsajátítja a digitális állampolgárság kompetenciarendszerét. Az oktatóknak segíteniük kell megérteni a digitális technológiát, hogy tudatos felhasználókká válhassanak a hallgatók. Azonban az oktatóknak is tudatában kell lenniük, hogy ők maguk is a digitális társadalom részei, ahogyan a tanulóik, így példával kell előjárniuk (Ribble, 2011).