Az információbiztonságról

Az első és legfontosabb, tisztázni, hogy mi is az az információbiztonság? Az információbiztonság az információ bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának megőrzése, illetve egyéb tulajdonságok, mint a hitelesség, a számon kérhetőség, a letagadhatatlanság és a megbízhatóság, szintén ide tartozhatnak. Az információbiztonság alapelvei: Bizalmasság, vagyis annak biztosítása, hogy az információ csak az arra felhatalmazottak számára legyen elérhető. Sértetlenség, más néven az információk és a feldolgozási módszerek teljességének és pontosságának megőrzése. És a harmadik a rendelkezésre állás, annak biztosítása, hogy a felhatalmazott felhasználók mindig hozzáférjenek az információkhoz és a kapcsolódó értékekhez, amikor szükséges. Az információbiztonsági intézkedéseket kér nagy területre lehet osztani. Adatvédelemre (Az információs rendszerek adatvesztés elleni védelmét, az adatok folyamatos rendelkezésre állását biztosító megoldások.), valamint adatbiztonságra (Az információs rendszerek adataihoz való illetéktelen hozzáférést meggátló szabályozások.) Amikor információbiztonságról beszélünk három kérdést kell feltenni: Mit kell védeni? Mitől kell védeni? És hogyan kell megvédeni?

A mai technológiai világban már nem tehetünk fel olyan kérdést, hogy vajon veszélyben vannak-e adataink, illetve a számítógépünk, ma már csak azt a kérdést tehetjük fel: mit tehetünk annak érdekében, hogy megvédjük adatainkat, számítógépünket? Először is, erre a célra kidolgozott „Vírparancsolat” segíthet nekünk az átgondolásban, hogy mit is kell tennünk: 1.Gépünk felhasználói jogosultságait megfelelő körültekintéssel alakítsuk ki. 2.Lehetőleg korlátozott jogú felhasználót használjunk a napi munkához. 3.Jelszavunkat (jelszavainkat) őrizzük megbízható, nehezen hozzáférhető helyen. 4.Bizalmas adatokat tároló számítógép használatát ne engedjük meg bárkinek. 5.Kizárólag jogtiszta programokat használjunk. 6.Kizárólag megbízható forrásból fogadjunk el állományokat. 7.Használjunk személyi tűzfalat és folyamatosan figyelő vírusellenőrző programot. 8.A vírusellenőrző program tudásbázisát a lehető leggyakrabban - napi, esetleg heti - rendszerességgel frissítsük. 9.Csak akkor csatlakozzunk bármilyen hálózathoz, ha használjuk azt és ne engedélyezzünk automatikus csatlakozást. 10.Folyamatosan figyelt levelezőrendszert használjunk, amelyben csak ellenőrzött, megbízható forrásból érkező csatolt állományok lehetnek, és minden tartalom víruskeresővel ellenőrzött.

Az információ a gazdasági és társadalmi élet legfontosabb értéke, vagyon, amely egyben a működés alapja. A működést meghatározza mennyire biztonságos, védett és megbízható az információ és milyen gyorsan jut el a megfelelő helyre. Az információ védelme régóta fontos kérdés, – számítógéppel teli világunkban ennek védelme új értelmet kap. Ha az adatainkról van szó, az internet – számos előnye mellett – veszélyforrásnak számít, amire nagyon kell ügyelnünk. Információhordozók lehetnek: adathordozó, laptop, hálózatok, telefonbeszélgetések, számítógép központok. A nem megfelelő információbiztonságból születhető károk lehetnek: adatvesztés, rendszerleállás, hardver és szoftverkárok, üzleti információk illetéktelen kézbe jutása.

Ezért érdemes nagy hangsúlyt fektetni saját információink, adatink biztonságára. Nem az internetben való hitet kell átgondolni, hanem felelőséggel kell használni.

ÉN, MINT DIGITÁLIS ÁLLAMPOLGÁR

Digitális állampolgárnak lenni, annyi, mint az online társadalomban való részvétel képessége, a napi szintű, szabályos és hatékony internethasználat. Digitális állampolgár az, aki a digitális állam által biztosított jogokkal és lehetőségekkel bír, és annak előnyeit élvezi. 

Mike Ribble kilenc támpontot jelölt meg a digitális állampolgárság (Digital Citizenship) meghatározására.

Teljes elektronikus társadalmi részvétel: minden ember hozzáférhessen a technológiákhoz a szakadékok megszüntetése érdekében. Egyenlő digitális hozzáférés biztosítása.

Úgy gondolom, hogy amilyen lehetőségek a környezetemben rendelkezésemre állnak, mindegyik tudom használni. Laptop, asztali számítógép, tablet, okostelefon, okos televízió. A családban bárki akar, bármikor rendelkezésére áll az adott eszköz. Bárhol vagyok, és van wifi, az internetet tudom használni mobilról, vagy akár számítógépről, laptopról. Az egyetemen, otthon és az albérletben is van erre lehetőség. Nagyon sok helyen már az utcákon is elérhetők ingyenes wifi pontok. Én  a fényképezőgépet is idesorolnám, hiszen az is digitális. Nagyon szeretek fényképezni, és rendszeresen használom is. Ahhoz, hogy fényképezni tudjak, feltöltött akkumulátor szükséges, majd egy SD-kártya, amiről a számítógépre töltöm le a képeket. Laptop, számítógép nélkül, nem is lenne értelme a mai fényképezőgépeknek, hiszen nem tudnánk nagyban megnézni, csak a fényképezőgép kis kijelzőjén. A tévének is van egy SD-kártya bemenete, így ott is meg tudom nézni a képeket. Tehát mindenképpen szükségem van egy szabad gépre, amin a fényképezőgéppel készült képeket le tudom tölteni. Miután letöltöttem, kiválogatom a jókat, amik tetszenek, és megszerkesztem egy fotószerkesztő programmal. Van egy kedvencem, de nyitott vagyok a többi felé is. Van, hogy egy képhez két szerkesztőprogramot használok. Miután elkészült a kép, lehetőségem van kinyomtatni -itthon is- fénykép papírra, vagy csak egyszerűen feltöltöm valahova a képet, vagy tárolom a gép belsejében.

Elektronikus vásárlás és eladás: a piacgazdaság nagy része elektronikusan történik. Tisztában kell lenni a vevői és eladói jogokkal, szabályokkal. Meg kell tanulni, hogy lehetnek hatékony fogyasztók a digitális világban. 

Őszintén megvallom, hogy egyedül, magamtól még sosem vásároltam internetről. Mindig megkérem vagy az egyik bátyámat, hogy rendelje meg nekem az adott dolgot, vagy apukámat. Még sosem mélyedtem el a tudnivalók sűrűjében, mert mindig azt hiszem, hogy felesleges, mert úgysem fogom megérteni. Pedig, ahogy a családom többi tagján látom, hogy egyáltalán nem nehéz. Némi félelem is van bennem az utalásos fizetéssel kapcsolatban. Igyekszem egyre jobban megismerni az elektronikus úton történő vásárlást, csak ez egy lassabb folyamat nálam. Eladni még soha semmit nem adtam el interneten.

Elektronikus információcsere: ismerje a digitális kommunikáció lehetőségeit, és képes legyen másokkal kommunikálni a digitális világban.

Egész sok helyen szoktam beszélgetni másokkal digitális módon. Régen használtam MSN-t, azután MyVIP-en is beszélgettem, IWIW-et annyira nem használtam, majd mai napig a baráti körömmel Facebookon beszélgetünk, azon belül is van egy Facebook Messenger alkalmazás a mobilomon, amit nagyon szeretek, és szinte már csak azt használom. Emellett, ritkábban, de szoktam kommunikálni Viber-en, Google Csevegőn és Skype-on.

Digitális írástudás: alkalmazások ismerete, és hatékony használata.

Amelyik alkalmazásra nekem szükségem van, azt tökéletesen tudom használni. Ha valamelyik számomra még ismeretlen, akkor is nagyon könnyen meg tudom tanulni kezelni, és a későbbiekben hatékonyan használni. Általában túl bonyolultnak tűnő alkalmazásokat magamtól le se töltök. Nagyon sok alkalmazást úgy ajánlanak nekem, és ennek hatására kezdem el használni őket.

Digitális etikett ismerete és betartása: kényes kérdés a magánélet kezelése a digitális világban.

Mindig, mindenhol annyi információt osztok meg magamról, amennyit elegendőnek tartok ahhoz, hogy mások az adott felületen megtudjanak rólam. Nem volt még olyan, hogy megbántam volna valamit, amit megosztottam volna saját magamról. Általában a teljes születési dátumot, iskolát, nevet szoktam megadni. Minél jobban kiismerem magam az adott oldalakon, attól függően teszek ki magamról még dolgokat.

Digitális jogszabályok ismerete és betartása: digitális törvények foglalkoznak a digitális világ jogszabályaival.

Szerintem nagyon kevés az olyan ember, aki az összes digitális jogszabályt ismerné. Én mindenesetre nem tartozom közéjük. Az adott oldalakon, ahova regisztráltam, nagyjából tisztában vagyok a jogszabályokkal, de szerintem nagyon sok helyen csak a töredékét ismerem. Amiről tudok, azt természetesen betartom.

Digitális szabadság és digitális jogok: a digitális világban is jogunk van a szólásszabadsághoz, a magánélethez.

Amennyire, és amennyit én szeretném, a magánéletemet élni a digitális világban, arra eddig teljesen elég volt. Messze nem élek minden lehetőséggel, megoszthatni való információval, mint mások. Ha valami véleményem van, és úgy gondolom, hogy építő jellegű, abban az esetben megosztom a nagyvilággal.

Digitális egészség: foglalkozni kell a fizikai és pszichés problémákkal, amik kialakulhatnak a digitális világban részvétellel.

Eddig semmilyen ilyen problémám nem volt. Megelőzésként annyit teszek, hogy ha érzem, hogy fárad a szemem számítógép használat közben, akkor félre teszem. Szoktam sportolni, így kárpótolom, bepótolom a gép előtti ülés idejét.

Digitális védelem, biztonság: ugyanúgy kell kezelni a digitális világban lévő értékeinket, mint a magántulajdonunkat a való világban.

Ennek szerintem nagyjából eleget teszek, majdnem mindenhol más a jelszavam, mindenhol csak az ismerőseim láthatják az adataimat.

Összegzésül: jelenlegi tudásomnak megfelelően élem a digitális életemet, a lehetőségek által adott legnagyobb biztonságban. 

Az internetfüggőség, valamint a tévhitek

"Az internet kifejezés nemzetközileg elterjedt szó, az angol eredetű internetwork szóból ered, mely magyarul leginkább ’hálózatok hálózata’-ként adható vissza, szó szerint hálózatok közötti-t jelent. Az internet az egész világot körülölelő számítógép-hálózat, hatalmas rendszer, amely kisebb számítógép-hálózatokat fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett alternatív teret biztosít."

Manapság az internetet már a mindennapi szükségletünknek mondhatjuk. Az internet megjelenése nagymértékben megváltoztatta az emberek mindennapjait. Vannak, akik ésszel és mértékkel használják, ám sajnos egyre több az olyan ember, akinél már függőséget, szenvedélybetegséget okoz.

Az internet népszerűsége több elemből tevődik össze. Egyrészt rendkívül sok, akár naprakész információt megtudhatunk a segítségével. Kapcsolattartásra, kommunikációra hasznos eszköz. Szórakoztathat, sokan az internet nyújtotta lehetőségekbe menekülnek a problémájuk elől. Az interneten keresztül nem muszáj magunkat felvállalni, bármilyen tulajdonság és szerepek mögé bújhatunk. Talán ezek a legfontosabb okai annak, hogy valaki függővé válik. 

A függőségnek számos tünetei lehetnek:

• Amikor már alig várja, hogy számítógépezhessen, nem tud az előtte lévő tevékenységekre koncentrálni, csak arra, hogy mikor juthat az eszköz közelébe, hogy használhassa.
• Rossz a közérzete, ideges, feszült, depressziós, ha egy-egy bizonyos napokon nem jut számítógéphez és ezáltal szokásos dolgait sem tudja elvégezni.
• Az illető hajlamos elveszíteni az időérzékét, nincs tudatában annak, hogy hány óra körül lehet, mióta ülhet a gép előtt.
• Elhanyagolja az alapvető igényeit (pl. evés, ivás)
• Jellemző, hogy elkezdenek hazudozni is, letagadják, hogy pl. sokáig fent maradtak az éjjel internetezni.
• Megtévesztik a környezetüket, szociálisan elzárkóznak, gyakran kimerültekké válnak.

 Számos fizikai tünetei is lehetnek:

• A mozgáshiány rossz hatással lehet a szervezetre.
• Kórosan elhízhatnak, vagy nagyon lefogyhatnak az egyedek.
• Általában gondjuk van az alvással, sápadtak, kialvatlanok. 
• Ronthatja a látást és a vérkeringést.

 Ám az internetnek van számos előnye, haszna is. Valóban megkönnyíti a mindennapokat, csak tudni kell ésszerűen alkalmazni és ismerni a határokat, korlátokat.

Több tévhitek is keringenek azonban a társadalomban az internetfüggőségről. Attól még, mert valaki sokat ül a számítógép, az internet előtt, még nem biztos, hogy függő. Például lehet, hogy a munkája miatt kell sok időt ott töltenie. Hiszen az internet segítségével tud dolgozni, képes elvégezni sikeresen a teendő valóit. Az sem igaz, hogy a fiúk, a férfiak sokkal nagyobb számban internetfüggőek, a lányok is ugyanolyan nagy számban érintettek. Úgy tartják, hogy az internettől, az online játékoktól a gyerekek ingerültebbek lesznek. Ám ez se minden esetben igaz... Gondoljunk csak bele. Nem lehet, hogy a szülők nem foglalkoznak eleget vele? Nem lehet, hogy nincs aki igazi értékeket, példákat nyújtsanak számukra? Megfontolandó kérdések véleményem szerint. A megtorlások sem megoldások, ha valaki sokat számítógépezik. Le kell vele ülni, meg kell vele beszélni, hogy miért jutott el idáig. 

A legfőbb gondolatokat remélem sikerült összeszednem. A lényeg az, hogy az internethasználat lehet pozitív és negatív dolog is. De rajtunk áll, hogy mit hozunk ki belőle! Tartsuk a mértéket, ésszerűen használjuk és hasznos dolgokra!

Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Internet
Kapitány Ágnes-Kapitány Gábor (2012): (Gyermek)játékok a kilencvenes és ezredforduló utáni években. Iskolakultúra, 11.sz. 83-102.

A digitális állampolgárság kompetenciái

Ahogyan egy hagyományos értelemben vett társadalomban, úgy a digitális társadalomban is meghatározott állampolgári jogok, kötelezettségek, elvárt és ajánlott viselkedésformák érvényesülnek. A hangsúly a technológia használatának elsajátításán van, de hiányzik a viselkedési normák, a helyes utak megtalálása, a tudatos használat. Az Európai Unió és a hazai stratégiák és dokumentumok is főként az írástudást, mint a technológia használatának képességét értették a kifejezésen. Mike Ribble kilenc kategóriát határozott meg, amelyek a digitális állampolgárság elemeit képezik. (Takács, 2013) Nem egyszerű dolog saját képességinket párhuzamba vonni a digitális állampolgárság kompetenciáival, de én most megpróbálkozom vele.

Az első pont a digitális hozzáférés, amely a digitális technológiákhoz való hozzáférést jelenti. Azt hiszem részemről nincs ezzel semmilyen probléma, több technológiai eszköz és eszközhasználat-képesség birtokában állok. Vegyük például az okostelefont, az Ipad-ot vagy akár csak egyszerűen a számítógépeket.

A második pont a digitális kereskedelem, vagyis az elektronikus vásárlást és eladást. Sajnos ebben nem vagyok profi szinten (kevés online vásárlási felületet ismerek, és csak magyar oldalakat), mert egyébként rendkívül hasznos. Az átlagosnál kevesebbet vásárolok az interneten, illetve csak nagyon ritkán adok el saját árukat. Legtöbbször a vatera.hu online piacteret használom.

A következő tényező a digitális kommunikáció, elektronikus információcsere. Talán ez a legfejlettebb kompetenciám a 9 közül. Napi szinten hasznosítom a tudásomat, e-mail írására, chat használatára, internet alapú telefonbeszélgetésre, videohívásra, hivatalos és személyes kommunikációra.

A negyedik állampolgári kompetencia a digitális írástudás, vagyis az alkalmazások ismerete, és technológia használata. Ezen a téren úgy gondolom, hogy állandóan fejlődni kell, ahogyan a technológia is fejlődik, illetve szerintem sosem lehetünk a digitális írástudás teljes birtokában. Bár digitális bennszülöttnek számítok életkorom alapján, mégsem vagyok olyan fejlett a technológiai ismeretek terén, mint az átlagos, vagy inkább az elvárt.

Digitális etikett ismerete és betartása a következő. Kényes kérdés a magánélet kezelése a digitális világban. Nem elég létrehozni az ilyen irányú szabályokat, azokat meg is kell ismerni és ismertetni. Véleményem szerint, aki a hagyományos értelemben vett társadalmi etikettet ismeri és be tudja tartani, annak egyértelmű a digitális világ etikettje is, így hát úgy gondolom, hogy tisztában vagyok azzal, hogy mit illik és mit nem, illetve hogy mit szabad és mit tilos. Azért is fontos ezeket betartani, mert nekünk ugyan úgy okozhatnak kellemetlenséget azok, akik nem tartják be az etikettet.

Digitális jogszabályok ismerete és betartása azt jelenti, hogy digitális törvények foglalkoznak a digitális világ jogszabályaival. Például: lopás, digitális bűnözés, stb. ellen hozott jogszabályok ezek. Ezek úgy gondolom, hogy már nem olyannyira egyértelműek mint az etikett, azt hiszem, ezen a téren bővíteni kellene még ismereteimet, mert szerintem nem ismerek minden jogszabályt, csak körvonalakban, ami a morális gondolkozásom alkot.

A következő a digitális kötelezettség és felelősség, a felhasználói jogok megvédése. Ezen a téren talán még többet kéne fejlődnöm, jobban utána kéne járnom, ugyanis saját felelősségemre jobban kéne védeni adataimat, jobban kellene védenem felhasználói jogaimat.

A következő, egy nagyon kritikus pont véleményem szerint, a digitális egészség és közérzet, másképp a testi és lelki közérzet a digitális technológia világában. Az internet és a számítógép használatának sok mellékhatása és kockázata lehet, amire jobban oda kell figyelnie az embereknek, mert addig elhanyagolják, amíg nem lépnek fel komolyabb problémák. Igyekeznünk nem csak saját, de mások testi és lelki közérzetére, aki a közelünkben van.

Az utolsó kompetencia a digitális biztonság, egy szóval információvédelem. Erre sem fektetek elég figyelmet saját belátásom szerint. Sok helyen azért nem figyelek rá eléggé, mert nem vagyok tisztában a lehetséges veszélyekkel, sok helyen azért, mert nem tudom hogyan lehet adataimat biztonságosabban kezelni. Úgy gondolom, hogy a felhasználóknak jobban meg kellene mutatni, tanítani azt, hogy biztonságban legyenek adataikat tekintve.

Az elemek viselkedési módot tükröznek, amelyek a tudatos felhasználót jellemzik. Az egyén produktívvá és felelős állampolgárrá akkor tud válni, ha elsajátítja a digitális állampolgárság kompetenciarendszerét. Az oktatóknak segíteniük kell megérteni a digitális technológiát, hogy tudatos felhasználókká válhassanak a hallgatók. Azonban az oktatóknak is tudatában kell lenniük, hogy ők maguk is a digitális társadalom részei, ahogyan a tanulóik, így példával kell előjárniuk (Ribble, 2011).

INORMÁCIÓBIZTONSÁG

Az adat jelentése ismeretelem, az információ jelentése pedig értelemmel bíró adat.
Az információ érték. Többek közt jó lépések, döntések és üzleti sikerek alapja.
Hiánya, nem megfelelősége, a bizalmasság sérülése komoly gondokat okozhat. Fenyegetéseknek, veszélyeknek van kitéve, ezért az első és legfontosabb dolog, a védelme.
Információhordozók például a számítógép központok, Laptopok, Notebookok, hálózatok (LAN, WAN), adathordozók, de a személyes beszélgetések és a telefonbeszélgetések is.
Több kérdés felmerülhet bennünk a védelem felállításakor. Mit kell védenünk? A védendő értékek feltérképezése. Mitől? A külső, belső fenyegetettségek, kockázatok azonosítása. Hogyan? A fizikai/logikai védelem, szabályozók meghatározása.

"Nincs teljes biztonság, csak optimális, még elfogadható biztonsági szint."

Az információ biztonsága jelentése három fő dologból áll: bizalmasság: annak biztosítása, hogy az információ csak az arra felhatalmazottak számára legyen elérhető, sértetlenség (integritás), az információk és a feldolgozási módszerek teljességének és pontosságának megőrzése, rendelkezésre állás: annak biztosítása, hogy a felhatalmazott felhasználók mindig hozzáférjenek az információkhoz és a kapcsolódó értékekhez, amikor szükséges.

Veszélyforrások az adatokra: megvesztegetés, szakképzetlenség, bosszúállás, szabályzatlanság, katasztrófa, villámcsapás, túlmelegedés, fizikai behatolás, üzemzavar, szakszerűtlen tervezés, szakszerűtlen üzemeltetés, karbantartás, dokumentációhiány, illetéktelen használat, illetéktelen hozzáférés, illetéktelen rácsatlakozás illetve vírus, illetéktelen szoftver installáció. 

A lehetséges károkat két csoportra lehet osztani: közvetlen károk: adatvesztés, az adatok visszaállításának költségei, rendszerleállás, kiesések az üzleti folyamatokban, hardver és szoftverkárok, helyreállítási költségek,vállalati információk illetéktelen kezekbe jutása, illetve közvetett károk: vevői bizalom megrendülése, vállalati imázs romlása, dolgozói elégedetlenség.

Az információbiztonság öt szintből áll. Ad hoc, „tűzoltás”, utólagos intézkedések, szigetmegoldások egyedi problémákra, bizonyos műszaki szabványoknak való megfelelés, logikusan átgondolt rendszer. Az utolsó szint információbiztonsági irányítás szabvány szerint, amely jellemzői: konkrét igényekre épül, átgondolt, megtervezett, teljes körű, felügyelt, kontrollált, auditált, az egyes témák foglalkozási mélysége megfelel a téma súlyának, jelentőségének.

Az információbiztonsági irányítási rendszernek számos előnye van. Felkészülve, a problémák előre láthatók. A költségek racionalizálhatók. Az informatikai beruházások megalapozottan indokolhatók. A folyamatok optimalizálása révén a hatékonyság fokozható. Gyorsabb reagálás a piaci változásokra. Nincsenek meglepetések, fel lehet készülni a külső belső fenyegetettségekre, ha ismerjük őket. A projektek az előre meghatározott kereteken belül végződnek. A külső, illetve a belső szabályozóknak meg lehet felelni.A cégérték növekedik, az imázs és a hírnév megvédhető.

Fontos az információbiztonsági tudatosság. A 100%-os fizikai és logikai biztonság nem elérhető. A kockázatcsökkentő intézkedések önmagukban nem elegendők. Ma már külön veszélyforrásnak számít az ember. 

Miért hasznos a blogírás a pedagógusok körében?

Először is térjünk rá, mit is jelent pontosan a 'blog' fogalma. A blog, avagy webnapló egy olyan interaktív honlap, amely periodikusan újabb és újabb bejegyzésekkel bővül, létrehozója pedig egy személy, vagy egy közösség. Léteznek különböző fajtái, pl. tanárblog, edublog, gyermekblog.
Egyre népszerűbb és elterjedtebb manapság a világon, a pedagógusok körében.

Mire jó egy blog? Ezt több oldalról is szeretném megközelíteni. 
 Először is a pedagógusok rengeteget tudnak ezzel segíteni tanítványaiknak. Készíthetnek vázlatot, lerövidíthetik a tananyagot, rendszerezhetik a tanulnivalót.
Gondoljunk bele, hogy az interneten mennyi téves információ található, ami által hibásan sajátítjuk el az adott témáról, fogalomról való tudást. Ennek érdekében is hasznos, ha egy szakember, egy hozzáértő pedagógus elkezd blogolni.
Másodszor megoszthatnak tanítványaikkal, valamint kollégáikkal különböző tapasztalatokat, nézeteket, véleményeket, amiből sokat tanulhatnak az olvasók.
 Fontos megemlítenem, hogy a mai digitális világban a diákok sokkal több időt töltenek internetezéssel, mint tanulással. Lehet, hogy sokkal jobban lehetne őket motiválni,  ha pl. a tananyagot az interneten, blogbejegyzésen keresztül tudná elsajátítani. Sokkal érdekesebb, kreatívabb lehet. A blogokba beleilleszthetünk különböző képeket, videókat, ábrákat, amik hatékonyabbá tehetik a tanulást.
A pedagógusok különböző programokról, konferenciákról is írhatnak egymásnak, így szélesebb körben tud terjedni az információ.
Lehetőség van arra is, hogy pl. külföldi mintákról írjanak a pedagógusok tapasztalatokat, jellemzőket. Ez segíthet az oktatás fejlődésében.
Megoszthatnak egymással különböző speciális eseteket, történeteket, amiből tanulságokat tudnak levonni mind a pedagógus társak, mind a diákok.
A pedagógusok példát mutathatnak a tanítványaiknak azzal, hogy látják, hogy ennyi plusz munkát és energiát fektetnek a munkájukba. Ez a fajta hozzáállás javíthat az övékén is.
Különböző kreatív módszereket is feltárhatnak az olvasók elé pl. tanulási módszerekkel kapcsolatban.
Könnyebben és hatékonyabban tanulhatnak, ha a pedagógus frappáns és érdekes megfogalmazásban mutatja be a tananyagot, pl. belefűz sok érdekességet az adott témával kapcsolatban.
Véleményem szerint, ha nem kötelező a blogon megosztott anyag, akkor a diákok érdeklődőbbek, felkeltheti a kíváncsiságot.
A fogalmazás legyen hétköznapi, érthető, értsen a diákok nyelvén. Ha tele van régies, valamit szakszavakkal nem fog nekik tetszeni.
A blogokhoz hozzá lehet szólni, így tudnak a diákok kérdezősködni, ha valamit nem értenek. ez nagyon fontos, ahhoz, hogy sikeres legyen a tananyag elsajátítása.
A tanár közelebb, személyesebb kapcsolatot is kialakíthat a tanítványaival. Jobban megismerheti a diákok saját képességeit, nézeteit. Ha érzi a diák a tiszteletet, valamint az egyenrangú viszonyt, sokkal motiváltabb lesz a tanulás felé.
Nem kell, hogy egy időben egy térben legyek, ez kényelmesebb, rugalmasabb megoldást eredményez.
Mesélhet és írhat, olyan információkról is, amiben egyszerűen nincs idő és lehetőség az iskolában, pedig nagyon érdekes lenne a diákok számára.

Sajnos még nem nagy arányban használják a pedagógusok a blogbejegyzéseket, mivel sokan irtóznak a mai fejlett, modern technológiától. Úgy érzik, nem képesek haladni az új generációkkal, maradnak a megszokott, régi módszereiknél.

Szerintem viszont nagyon fontos lenne, hogy egyre több pedagógus kezdjen el blogolni, nagyon hasznos lenne az oktatás fejlesztéséért, a diákok érdekeiért. Remélem egyre népszerűbbé válik és Önt is megtudtam győzni ez ügy fontosságáról!

Online tartalomkezelő rendszerek és tudásbázisok

Még nem használtad soha az SDT-ét és a Realikát?
Akkor itt a lehetőség, hogy kicsit megismerkedj velük, hátha kedvet kapsz a használatukhoz!

http://bit.ly/1cGe9ZT

Foursquare oktatási alkalmazása

A foursquare egy internetes alkalmazás, ami az okostelefonunk helymeghatározó rendszerét használva különféle helyszíneket mutat a közelünkben. Ezek lehetnek boltok, éttermek, kávézók vagy turisták által látogatott látványosságok. Amikor a helyszínre érünk be check-olhatunk az adott helyre. Minden ilyen bejelentkezés után pontokat kapunk. A bejelentkezés számától függően, egészen pontosan az adott helyre legtöbbször bejelentkezett személy lesz a hely mayor-re. Ez a státus külön kedvezményekkel is járhat a címen kívül.

Ezt az alkalmazást több szempontból használhatjuk az oktatásban. Első sorban iskolán kívüli foglalkozás keretében. A diákok megkaphatnák azt a feladatot, hogy az adott témakörrel kapcsolatos helyszíneket keressenek fel és jelentkezzenek be. Ezt mondjuk havi vagy féléves időintervallumot ölelne fel. Az idő lejártával pedig összesítenék vagy prezentálnák az eredményeket és a legtöbb helyet meglátogatott diák valamilyen jutalomban részesülne.

Egy másik megoldás lehet az hogy csoportos, egy fajta kincskeresős feladatot adunk egy osztálynak, aminek a keretei között az adott hely ismert vagy valamelyik tantárgyhoz kapcsolódó helyszíneit kellene felkeresniük és mindennek versenykeretet adnánk. Bizonyos sorrendben kellene bejelentkezni a helyekre és ez után kapnák a következő útmutatást, hogy merre találják a következő pontot. Ha a tanár az ismerősük, akkor látja a diákcsoport útvonalát, így tudna nekik segíteni és meg tudná mutatni, hogy egy technikai eszköz tud szabadidős tevékenységet támogatni.

A harmadik lehetőség egyfajta csoportépítő lehet. Az osztály keresne magának egy helyet, ahol együtt vannak és az csak az ő gyülekező helyük és a mayor címért versenghetnek. a nyertes mondjuk előnyöket élvezhetne.

Még egy felhasználási lehetőség az lehet, ha a diákoknak olyan feladatot adunk, hogy lakóhelyük közelében hozzanak létre helyeket és töltsenek hozzá fotókat, amik segítségével bemutathatják később lakóhelyüket.

Minden egybe véve ez az alkalmazás jó lehet csoportépítésre és iskolánk kívüli programokhoz, de akár az osztálykirándulást is színesíthetik vele a tanárok.

Információ biztonság

A technikai eszközök, ezen belül az asztali számítógépek, laptopok és okostelefonok terjedésével, a felhasználók egyre inkább saját eszközeiken tárolják adataikat, ezek sokszor személyes jellegű fontos adatok.

Igaz, hogy a digitális formában tárolt adatok nagyobb biztonságban vannak, mint a papír alapon tároltak, hiszen nehezebb hozzáférni, de az adattárolás ezen típusának is vannak veszélyei, mivel a számítógép hardver eszközei elromolhatnak, amik részleges vagy teljes adatvesztéssel járnak. Emellett a szoftverhibák is hasonló veszteségekhez vezethetnek. Ezt a problémát biztonsági mentéssel kiküszöbölhetjük, de nagyon ritka az embereknél, hogy rendszeresen készítenének biztonsági másolatot. Továbbá az eszközeinket ellophatják, pusztán azért, hogy eladják pénzért.

Az adatainkat még adathordozókon is tárolhatjuk például pendrive-on vagy külső merevlemezen. Természetes a műszaki hiba következtében bekövetkező adatvesztés ezen eszközök esetében is fenn áll, de emellett még az elvesztésük is tovább növeli a kockázatokat.

A harmadik lehetőség az online adattárolás. Ez a lehetőség a legoptimálisabb, mivel az adatokhoz bárhol és bármikor hozzáférhetünk és módosítani is tudjuk azokat, emellett fontos pozitívumuk, hogy jelentősen kisebb az esélye annak, hogy egy ilyen szolgáltatást nyújtó cég szervere tönkremegy, tehát ezzel tudjuk a leginkább csökkenteni az adatvesztés kockázatát.

Az online adattárolás egyik lehetősége a google szolgáltatása a google drive. Ez a szolgáltatást minden gmail-es e-mail címmel rendelkező személy igénybe veheti és ingyen tárhelyet biztosít, nemcsak az oktatási és tanulási anyagok tárolására alkalmas, de nem kell pendrive-al vagy egyéb eszközzel bajlódnunk, mivel egy internet elérésére képes eszközzel hozzáférhetünk dokumentumainkhoz, és a hozzáférését, mint tulajdonosok mi magunk szabályozzuk.

Blogírás: miért is jó ez nekem?

Kedves pedagógusok, akik már biztosan oly sokat hallottak a blogírás előnyeiről.

Én most mégis újra megpróbálkoznék azzal, hogy minél több pedagóguskollégát győzzek meg arról, hogy miért is kellene elterjesztenünk a blogolást. Két nézőpontot kell majd figyelembe vennünk, az egyik, hogy önök miért vezessenek virtuális naplót, a másik, hogy diákjainkkal miért vezettessünk virtuális naplót.

A 21. században, ebben a gyorsan fejlődő technológiai világban nem ragaszkodhatunk a régi szokásokhoz-hagyományokhoz minden téren. És íme egy lehetőség, amivel tarthatjuk a tempót: a blog. Hogy mire is használhatjuk? Először is, az internet alapú blog előnye, hogy nincs helyhez és időhöz kötve, egyszerre akár több emberi is láthatja, hovatovább szerkesztheti együtt. Így lehetőség nyílik arra, hogy megosszuk tapasztalatainkat, munkáinkat, problémáinkat. Kooperációban dolgozzunk, segítséget nyújtsunk egymásnak, információkat, híreket közöljünk, cseréljünk. Továbbá a blogolás segíthet tartani a tanár-diák között az interaktív kapcsolatot iskolán kívül is, egy iskolán kívüli teret hozhatunk létre, ahol a diákok és a tanárok közösen dolgozhatnak.

A következő és nagyon fontos amihez a blogírással hozzájárulhatunk: ösztönözhetjük a diákokat, hogy ők is vezessenek blogot. Olyat, ahol tapasztalataikat írják le, tippeket adhatnak egymásnak a tanulásban, egy munkát értékelhetnek kommentekkel. Ezt hogyan is érhetjük el? Először is, ha látják, hogy pedagógusaik is vezetnek blogot, és úgy motiválják őket, hogy lépjenek nyomdokaikba, az sokkal hatásosabb. Másodszor is ha használjuk és megszeretjük a blogot, magunktól hozhatunk saját példákat, hogy miért hasznos. De egy érvet anélkül is tudunk mondani, hogy tapasztaltak lennénk benne: interaktív. És ez itt a kulcsszó a fiataloknál: az interaktivitás. Mint, ahogy már az iskola, a tanítás révén is sokat tapasztalhattunk az internet és a technológia nyújtotta interaktivitás előnyeiről és népszerűségéről a diákok körében. Itt is rájöhetünk, hogy miért lehet közkedvelt a virtuális napló. Lehetőséget ad a felgyorsult társadalomnak és világnak megfelelően gyorsan fejleszteni írásainkat. Illetve a jövőben a blog, ha megfelelően odafigyelünk rá, akkor nagyobb előrehaladás lehet, mind az iskola, mind a kapcsolatok terén. A blogolást egyfajta hobbinak fogják fel a fiatalok, ami nem kötelező, élvezettel írják. Fejleszti a helyesírást, ha sokat ír valaki, fejleszti a fogalmazást, a gondolkodást. Ezt felhasználhatnánk az iskolában, hogy a hobbit és a mindennapi élet egyik színterét összevonják a fejlesztéssel és a tanulással. Úgy gondolom, hogy a mai, gyorsan fejlődő technológiai világban elengedhetetlen az internet és a web 2.0-es felületek bevonása a tanításba. Több alkotó gondolkodást, több kreativitást kell elvárni a diákoktól a tanórákon is, az iskolában is. A mai diákok lefoglalására az interaktív módszerek a legmegfelelőbbek, mert így közel kerülhetünk érdeklődésükhöz. Ezekre a megoldást a blogvezetés, blogolvasás jelentheti. Továbbá fejleszthetjük a diákjaink képességeit azáltal, hogy a blogíráshoz elengedhetetlen tényező a gondolatok, vélemények, érzelmek rendszerezése, összegzése, ami nem éppen jellemző a fiatalokat tekintve, mert sokan rendetlenek, szétszórtak (gondolatok, érzelmek terén), nincsenek terveik, céljaik, sokszor nem világosak saját maguk számára gondolataik rendszere. Így hát a belső világ rendezéséhez, rutinná alakításához is hozzájárulhat a virtuális napló vezetése, bármilyen témában íródott, a lényeg, hogy igényes, felelősséggel vezetett blog legyen. Bár ehhez a papír alapú, személyes napló is hozzájárul, ez mégsem lehet annyira elterjedt, mert helyhez, időhöz van kötve, egyszerre csak egy ember láthatja, vagy akár egyszerre csak egy ember szerkesztheti. Viszont mint mindennek, a naplóvezetésnek is fel kell venni a haladó világ ritmusát, így az internet alapú blog nyer teret a fiatalok és mások körében is, hogy bárhonnan, bármikor elérhető legyen, egyszerre több személye is szerkeszthesse és olvashassa.

Így hát, saját érdekük miatt, és diákjaik érdeke miatt javaslom önöknek, hogy gondolják át a blogvezetést.

Az internet veszélyeiről

Mik is az internet veszélyei?

Rengeteg tévképzettel találkozunk az internettel kapcsolatban, amiket sokan szívesen hangoztatnak arra hivatkozva, hogy olvasták valahol, vagy hallottak róla. Ez persze nem egyéb, mint félelem az ismeretlentől. Sokszor tapasztalhattuk már, hogy általában az emberek az ismeretlentől való félelmet azzal leplezik, hogy hangoztatják "az ismeretlen" negatívumait, és olyan történeteket kreálnak, amivel meggyőzik magukat, és rosszabb esetben társaikat is egy adott dolog rosszaságáról.
Az internet fejlődésének első szakaszában felerősödött egy olyan vélemény, miszerint a számítógép elhomályosítja elménket, tökreteszi mentális és biológiai egészségünket, és magányossá teszi az embereket, mivel elszigetel embertársainktól. 

"Úgy tűnik, hogy a negatív jelenségek a technikai korlátok miatt alakultak ki, és a mostani gátlástalan szabadság mutatja meg az internet valódi erejét – nem összekapcsolt számítógépek és halott információk, hanem élő emberek és az őket érdeklő tudáselemek hatalmas, innovatív, dinamikus hálózatáról van szó." (Rab, 2007) 

Manapság is találkozunk olyan nézetekkel, amik elítélik, rosszallják az internet használatának személytelen kapcsolatokra épített minőségét; ezek általában a közösségi oldalak elterjedésével kialakuló virtuális kapcsolatok születésével jöttek létre. A különbség azonban a régi és az új vélemények között, hogy ma inkább az internettől, illetve a web 2.0 alkalmazásoktól félünk, míg régen csupán magától a technikai robbanástól, mint jelenségtől.

Amit sokan nem tudnak, az az, hogy csak akkor lenne értelme félnünk ezektől, ha értelmetlenül, ész nélkül használnánk. Azonban az internet ésszerű használata rengeteg pozitívumot hordoz magában, kezdve bizonyos képességek fejlesztésétől a digitális nemzedék érdeklődésének fenntartásáig a tanórákon. 

Azonban vannak megoldások azokra a problémákra, amikkel találkozhatunk internetezéseink során. Ezek a problémák általában az adtabiztonsággal kapcsolatosak, ám ezek ellen rengeteg dolgot tehetünk, kezdve a biztonságos jelszavaktól, a közösségi oldalakon az ismerősök megválogatásától, a spamek kiszűréséig, illetve a vírusirtók alkalmazásáig.

Ma elég divatos fogalommá vált az a kifejezés, hogy internetfüggőség. Rengetegen használják ezt a kifejezést anélkül, hogy igazán tudnák, mit is jelent valójában. Hát most itt a lehetőség, hogy áttekintsd, mit is használsz nap, mint nap!

Kimberly S. Young – internetfüggő vagy, ha a következő 8 tünetből 5 igaz rád:

1.      Internettel való intenzív foglalkozás

2.     Ugyanakkora öröm eléréséhez egyre megnövekedett idejű online jelenlét (tolerancia) szükséges

3.      Ismételt erőfeszítés az internethasználat csökkentésére vagy abbahagyására

4.      Idegesség, depresszió vagy hangulati labilitás, ha korlátozzák az internetezést

5.      Az eltervezettnél hosszabb online időtöltés

6.      Az internethasználat miatti munka- vagy kapcsolati károsodás

7.      Hazudozás másoknak arról, hogy valójában mennyi időt töltesz az interneten

8.      Internethasználat hangulatszabályozás céljából

Emellett egy másik téma is igen divatossá vált, ez pedig az oktatás és tanítás válsága. Ebben nagy szerepe van az internetnek, hiszen sok tanár arról számol be, hogy a gyerekek az órán ahelyett, hogy figyelnének, és részt vennének, inkább chatelnek, illetve játszanak az okostelefonjaikon. Ez a probléma szinte ma már minden iskolában jelen van, de ennek abszolút van megoldása. A legvalószínűbb probléma, hogy a tanár nem teszi elég érdekessé az órát, amivel aztán eléri, hogy a gyerekek mással tudjanak foglalkozni. Erre könnyű a megoldás: tegye minél interaktívabbá és érdekfeszítőbbé a tanórát! Ám könnyű ezt kijelenteni, a megvalósítás annál nehezebb, hiszen a mai magyar közoktatás nem tesz lehetővé ilyen feltételeket. Vagyis a tökéletes megoldás mindenképpen az oktatás felépítésének és tanítási módszereinek megváltoztatása. Azonban amíg ez nem jön létre, a tanár egyénileg is tehet valamit a technika beemeléséért az órába. Rendkívül sok lehetőség rejlik az internet világában, ami biztosan elősegítené a tanulók bevonását az iskolai tevékenységekbe.

Tehát, az internet semmiképpen nem egy olyan dolog, eszköz, amiben minél több negatívumot, hátrányos forrást, veszélyek tömkelegét kellene meglátnunk, hanem inkább ki kéne használnunk, hatékonyan, hasznosan, amivel mindenki jól jár! 

Forrás:

http://bit.ly/18WuaMz 
http://bit.ly/19EkW1P