ÉN, MINT DIGITÁLIS ÁLLAMPOLGÁR

Digitális állampolgárnak lenni, annyi, mint az online társadalomban való részvétel képessége, a napi szintű, szabályos és hatékony internethasználat. Digitális állampolgár az, aki a digitális állam által biztosított jogokkal és lehetőségekkel bír, és annak előnyeit élvezi. 

Mike Ribble kilenc támpontot jelölt meg a digitális állampolgárság (Digital Citizenship) meghatározására.

Teljes elektronikus társadalmi részvétel: minden ember hozzáférhessen a technológiákhoz a szakadékok megszüntetése érdekében. Egyenlő digitális hozzáférés biztosítása.

Úgy gondolom, hogy amilyen lehetőségek a környezetemben rendelkezésemre állnak, mindegyik tudom használni. Laptop, asztali számítógép, tablet, okostelefon, okos televízió. A családban bárki akar, bármikor rendelkezésére áll az adott eszköz. Bárhol vagyok, és van wifi, az internetet tudom használni mobilról, vagy akár számítógépről, laptopról. Az egyetemen, otthon és az albérletben is van erre lehetőség. Nagyon sok helyen már az utcákon is elérhetők ingyenes wifi pontok. Én  a fényképezőgépet is idesorolnám, hiszen az is digitális. Nagyon szeretek fényképezni, és rendszeresen használom is. Ahhoz, hogy fényképezni tudjak, feltöltött akkumulátor szükséges, majd egy SD-kártya, amiről a számítógépre töltöm le a képeket. Laptop, számítógép nélkül, nem is lenne értelme a mai fényképezőgépeknek, hiszen nem tudnánk nagyban megnézni, csak a fényképezőgép kis kijelzőjén. A tévének is van egy SD-kártya bemenete, így ott is meg tudom nézni a képeket. Tehát mindenképpen szükségem van egy szabad gépre, amin a fényképezőgéppel készült képeket le tudom tölteni. Miután letöltöttem, kiválogatom a jókat, amik tetszenek, és megszerkesztem egy fotószerkesztő programmal. Van egy kedvencem, de nyitott vagyok a többi felé is. Van, hogy egy képhez két szerkesztőprogramot használok. Miután elkészült a kép, lehetőségem van kinyomtatni -itthon is- fénykép papírra, vagy csak egyszerűen feltöltöm valahova a képet, vagy tárolom a gép belsejében.

Elektronikus vásárlás és eladás: a piacgazdaság nagy része elektronikusan történik. Tisztában kell lenni a vevői és eladói jogokkal, szabályokkal. Meg kell tanulni, hogy lehetnek hatékony fogyasztók a digitális világban. 

Őszintén megvallom, hogy egyedül, magamtól még sosem vásároltam internetről. Mindig megkérem vagy az egyik bátyámat, hogy rendelje meg nekem az adott dolgot, vagy apukámat. Még sosem mélyedtem el a tudnivalók sűrűjében, mert mindig azt hiszem, hogy felesleges, mert úgysem fogom megérteni. Pedig, ahogy a családom többi tagján látom, hogy egyáltalán nem nehéz. Némi félelem is van bennem az utalásos fizetéssel kapcsolatban. Igyekszem egyre jobban megismerni az elektronikus úton történő vásárlást, csak ez egy lassabb folyamat nálam. Eladni még soha semmit nem adtam el interneten.

Elektronikus információcsere: ismerje a digitális kommunikáció lehetőségeit, és képes legyen másokkal kommunikálni a digitális világban.

Egész sok helyen szoktam beszélgetni másokkal digitális módon. Régen használtam MSN-t, azután MyVIP-en is beszélgettem, IWIW-et annyira nem használtam, majd mai napig a baráti körömmel Facebookon beszélgetünk, azon belül is van egy Facebook Messenger alkalmazás a mobilomon, amit nagyon szeretek, és szinte már csak azt használom. Emellett, ritkábban, de szoktam kommunikálni Viber-en, Google Csevegőn és Skype-on.

Digitális írástudás: alkalmazások ismerete, és hatékony használata.

Amelyik alkalmazásra nekem szükségem van, azt tökéletesen tudom használni. Ha valamelyik számomra még ismeretlen, akkor is nagyon könnyen meg tudom tanulni kezelni, és a későbbiekben hatékonyan használni. Általában túl bonyolultnak tűnő alkalmazásokat magamtól le se töltök. Nagyon sok alkalmazást úgy ajánlanak nekem, és ennek hatására kezdem el használni őket.

Digitális etikett ismerete és betartása: kényes kérdés a magánélet kezelése a digitális világban.

Mindig, mindenhol annyi információt osztok meg magamról, amennyit elegendőnek tartok ahhoz, hogy mások az adott felületen megtudjanak rólam. Nem volt még olyan, hogy megbántam volna valamit, amit megosztottam volna saját magamról. Általában a teljes születési dátumot, iskolát, nevet szoktam megadni. Minél jobban kiismerem magam az adott oldalakon, attól függően teszek ki magamról még dolgokat.

Digitális jogszabályok ismerete és betartása: digitális törvények foglalkoznak a digitális világ jogszabályaival.

Szerintem nagyon kevés az olyan ember, aki az összes digitális jogszabályt ismerné. Én mindenesetre nem tartozom közéjük. Az adott oldalakon, ahova regisztráltam, nagyjából tisztában vagyok a jogszabályokkal, de szerintem nagyon sok helyen csak a töredékét ismerem. Amiről tudok, azt természetesen betartom.

Digitális szabadság és digitális jogok: a digitális világban is jogunk van a szólásszabadsághoz, a magánélethez.

Amennyire, és amennyit én szeretném, a magánéletemet élni a digitális világban, arra eddig teljesen elég volt. Messze nem élek minden lehetőséggel, megoszthatni való információval, mint mások. Ha valami véleményem van, és úgy gondolom, hogy építő jellegű, abban az esetben megosztom a nagyvilággal.

Digitális egészség: foglalkozni kell a fizikai és pszichés problémákkal, amik kialakulhatnak a digitális világban részvétellel.

Eddig semmilyen ilyen problémám nem volt. Megelőzésként annyit teszek, hogy ha érzem, hogy fárad a szemem számítógép használat közben, akkor félre teszem. Szoktam sportolni, így kárpótolom, bepótolom a gép előtti ülés idejét.

Digitális védelem, biztonság: ugyanúgy kell kezelni a digitális világban lévő értékeinket, mint a magántulajdonunkat a való világban.

Ennek szerintem nagyjából eleget teszek, majdnem mindenhol más a jelszavam, mindenhol csak az ismerőseim láthatják az adataimat.

Összegzésül: jelenlegi tudásomnak megfelelően élem a digitális életemet, a lehetőségek által adott legnagyobb biztonságban.