A világ legismertebb online közösségi felületéről, a Facebookról
Sokan
azt mondják, hogy a technikai fejlődéssel számos ember tartja a lépést, azonban
ehhez megfelelő eszközök kellenek. Úgy gondolom, az online közösségi
felületeket a társadalom minden rétege használja.
Az internet történetében az első közösségi felület az amerikai Classmates.com volt, amely 1995-ben nyílt meg a nagyközönség számára. Az internetes
közösségi hálók száma növekedett 2001-ig, és lényegében az ismerősök és barátok tárolásán
kívül mást nem tudtak. Az elkövetkezendő években nagy változás történt a
rendszerek működésében, mert kialakult a 21. század új barátokkal, ismerősökkel
tarkított formája: a virtuális közösség.
Ebben már a felhasználók egymás között fórumoztak, üzeneteket
küldtek, blogoltak és képeket osztottak meg. Így történt meg, hogy 2005-ben az ismertségi felületek száma elérte a 200-at. A közösségi
felületek M.o.-on is hamar elérték, nálunk 2002-ben egy baráti társaság ötlete alapján jött létre az
első ilyen típusú hálózat. A legtöbb ismertségi hálózat az interneten nyilvános, és bárki által (ingyen vagy egy meghívó
birtokában) igénybe vehető.
Gyakran
hangzik el a mondás, hogy "akinek nincs facebookja, az nem létezik".
Akármerre járok, bárkit megkérdezek, nem találkozok olyannal, aki ne mondaná
azt, hogy "szoktam facebookozni". Azt hiszem a legfőbb online
közösségi felület a Facebook. A legtöbb diák a Facebookot
használja, mivel az ő korukban még nem várják el, hogy prezentációt,
dokumentumokat osszanak meg online a társaival és szerkesszék azt
közösen. Így hát, ők tényleg a közösségi részét használják ki az
internetnek még. A Facebookot Amerikában
alapították, és 2004. február 4-én kezdte működését.
A Facebookra jellemző, hogy használata ingyenes, egy egyszerű regisztrálással lehet meghívás nélkül hozzá csatlakozni 13 év felettieknek. A felhasználók létrehozhatnak egy személyes profilt, megkereshetik ismerőseiket, illetve kapcsolatba léphetnek velük, kapcsolódhatnak csoportokhoz és rajongói oldalakhoz egyaránt, valamint üzeneteket válthatnak privát beszélgetésként, és csoportokban is. Fontos szolgáltatása még, hogy eseményeket szervezhetnek rajta, ahol megszabhatják a résztvevőket, dátumot, stb. Az üzenőfalon keresztül híreket, információkat, weboldalakat és videókat is megoszthatnak egymással. Városok, munkahelyek, felsőoktatási intézmények vagy régiók (például Budapest) által szervezett közösségekhez csatlakozhatnak, és érhetnek el bennük másokat. A saját hálózaton belül a mások adatlapja részleteiben is látható, míg más közösséghez tartozó felhasználó adatlapja nem, de ez függ a felhasználók egyedi beállításaitól is. Egyik legismertebb kifejezése a like gomb (magyarosan lájk). A gomb feladata az, hogy az emberek tetszésüket fejezhessék ki általa egy adott dolog, vagy termék kedvelése kapcsán. A gomb használatával egy kattintással jelezni lehet a tetszésnyilvánítást, nincs szükség hosszabb vélemény kifejtésére. Azonban van több veszélye is ennek, amelyről Arnold Roosendaal egy tanulmányban hívta fel a figyelmet, amelyben azt írta, hogy a közösségi oldal működtetői követni tudják a felhasználók szokásait, netes viselkedését.
Már említettem a
like gombnál a facebook egyik hátrányát,
a továbbiakban folytatnám a többi még nem megoldott hibát. Mint minden
számítógépes rendszer, a Facebook is tartalmaz olyan elemeket, amelyek veszélyt
jelentenek a felhasználóra, sokszor tudtuk nélkül. A biztonsági szoftverek
megpróbálják kiszűrni ezeket, de valójában a felhasználó tudja a legjobban
megvédeni magát, ha odafigyel ezekre az elemekre. Pszichológusok szerint az
oldal káros hatással lehet a tizenévesekre, akik gyenge önértékeléssel
rendelkeznek. Ez pedig azért van, mert amikor ismerőseik pozitív élményeiről és
népszerűségéről értesülnek, „befordulnak” a boldogtalanságuk miatt. Szerintem
legnagyobb hibája, hogy kérés nélkül számos
felhívással, felkéréssel bombázhatnak. Továbbá,
a diákok is megfogalmazták, milyen hátrányt jelent nekik a Facebook: „a
barátaid és a családod mindig tudni fog arról, mikor hol jársz, vagy éppen mi
történik veled”. Úgy vélem ez éppen, hogy pozitívuma ennek a közösségi
felületnek. Sokan nem gondolnak arra, hogy a feltöltött képekkel
visszaélhetnek. Előfordulhat az is, hogy olyan személlyel kötsz barátságot,
akinek valamilyen rossz hátsó szándéka van. Illetve hibák közé sorolható az is,
hogy nem kívánt visszajelzést kaphatsz a minden egyes tevékenységről, azáltal,
hogy a barátaid nem odaillő posztokat írogatnak. Időről időre spam-ekkel és
bosszantó reklámokkal bombázhatnak, ami sok esetben nem tekinthető hasznosnak.
A barátaink életében történő, jelentéktelen események felesleges dramatizálásának
lehetünk tanúi, ami azért hátrány, mert sok esetben elronthatja a kedvünket,
dühössé válhatunk tőle. Amennyiben nem frissítjük rendszeresen az adatvédelmi
beállításokat, bárki hozzáférhet az adatainkhoz, képeinkhez. A barátaink olyan
képeket tehetnek fel rólunk, amiről nem szeretnénk, hogy mások is lássák,
hiszen nem jut az eszükbe, hogy előbb meg kell kérdezni, hogy úgymond van-e
joga feltenni azt. Olyan adataink is nyilvánosságra kerülhetnek, melyeket
normális esetben nem adnánk ki. És az utolsó legfontosabb hátránya a függőség
kialakulásának lehetősége, amelynek
nagyon sok ember a részesévé vált sajnos. Az okostelefonok, tabletek és
minilapotopok megjelenésével lehetővé tették azt, hogy bárhol elérhető lehet az
internet, ezáltal pedig a leggyakrabban használt oldal, a Faceboook. Azt
mondják sokan, hogy unaloműzésre használják, illetve ismerősökkel chatelnek,
azonban sokak nem ismerik be, hogy ezzel töltik az egész napot, pedig lenne
jobb, fontosabb dolguk is. A legjobb példa erre a diákok. Már az borzasztó
dolog, amikor hazaér a diák és nem a könyveit veszi elő, hanem leül a gép elé,
mert nem foglalkzonak vele, és Facebookozik egész délután lefekvésig, ezáltal
hanyagolva a tanulást. Ennél még szörnyűbb, mikor tanórákon is, ha körbenézünk
csak azt látom, hogy mindenki a telefonját nyomkodja (Facebook-on chatel,
játszik, unatkozik). Észre sem veszi, csak fel le görgetik az üzenőfalat. A
felnőtteknél is akad ilyen, aki munka közben teszi ezt, azonban gyorsan
kitaláltak ennek a megakadályozására egy jó módszert, mégpedig azt, hogy
korlátozzák az internet hozzáférhetőséget, illetve letiltják a facebook oldalt,
vagy netán-tán valaki figyeli ezt és regisztrálja egy gépen, hogy ki milyen
oldalakat látogat. Azt hiszem még mindig nem oldódtak meg ezek a problémák,
főleg gyerekek körében, nem is igazán tudom, hogyan lehetne erre megoldást
találni.
2011 márciusában megjelent egy új szolgáltatás, amelyet Questions
– Kérdések-nek neveznek.
Tesztelése 2010 júliusától folyik, felhasználói köre egyelőre korlátozott, de
folyamatosan bővül a hozzáférési lehetőség. A szolgáltatás lényege, hogy az
üzenőfalon bármely felhasználó tehet fel kérdést, a válaszok pedig egy úgynevezett.
bővíthető szavazás formájában érkeznek. Ezzel a szolgáltatással gyorsan és
könnyedén indíthatunk szavazást egy témában. Megjelölhetjük vele azokat a
barátokat, akiktől választ várunk és így hamar megtalálhatjuk a választ. Magát
a programot beállíthatjuk saját igényeink szerint, megadhatjuk pl. a válaszadók
számát, stb., mielőtt azonban megkezdjük használatát, legelőször is aktiválni
kell. A telefonálás 2011. áprilisi bevezetése után a videotelefonálás is
elérhetővé vált júliusban. Az új szolgáltatás segítségével a Facebookon úgy
hozhatunk létre albumokat, hogy azokba meghívhatunk közreműködőket is. Összesen
ötvenen csatlakozhatnak egy adott albumhoz, amelyhez személyenként 200 képet
tölthetnek fel. Persze a főnök az album létrehozója marad, ő dönti el, ki lehet
közreműködő, és ő hagyhat jóvá feltöltött fotókat. Trusted Contacts,
azaz Megbízható kapcsolatok néven jelent meg egy új
szolgáltatás a Facebookon.
Ahhoz hasonlóan, ahogy kulcsot adunk valakinek a lakásunkhoz - arra az esetre,
ha a sajátunkat elveszítenénk, vagy más okból nem tudnánk magunk bejutni az
otthonunkba - itt a profilunkhoz való hozzáférés lehetőségét adhatjuk meg
azoknak az ismerősöknek, akikben megbízunk. 2013-ban új szolgáltatásként indult
útjára a Graph Search. Az új funkció lényege nagyjából annyi, hogy bátran
tehetünk fel kérdéseket a rendszernek és az igyekszik válaszolni, és találatként
profilokat ad nekünk. Természetesen egyelőre csak angolul érhető el, és még itt
ott nehézségei vannak a nyelvtannal, de már egészen jól használhatjuk.
Mivel rendkívül gyorsan terjednek az információk a
világhálón, a közösségi oldal szerepe a politika
változásaiban is megnyilvánul. Több országban korlátozták, vagy szüntették
be teljesen az internet szolgáltatásokat a Facebookon elindult
tüntetésszervezések miatt. Az oldal használata fennállása óta néhány országban ellenállást
váltott ki. Emiatt Szíriában, Kínában, Iránban, Bangladeshben és Pakisztánban többször
blokkolták 2010 folyamán a Facebook elérését. Politikai elemzők szerint 2011 elején a nagy arab válság kirobbanásában is jelentős
szerepet játszhatott.
Egy kis érdekességet szántam a blogom végére. „2008-ban az
eddig is a legidősebb felhasználóként számon tartott 102 éves Ivy Bean csatlakozott a Facebook csapatához, aki akkor egy
bradfordi ápolási otthonban élt.”
A felnőttek és egyetemi hallgatók általában hasznosnak találnak más közösségi felületet is, mint például a Google+-t.. A Google+ HTML5-alapú internetes szolgáltatás, mely 2011. június 28-án indult.
Ilyen online közösségi felületként ismerhetjük még a LinkedIn, NINK, Moly és a Meetup is.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése