Online közösségi felületek (Facebook, Google+, LinkedIn, NING, Moly, Meetup)
Online közösségi felületek
Általánosságban az online közösségi felületeket azért hozzák létre, hogy legyen egy olyan tér ahol a tagok képesek kapcsolatot tartani egymással, meg tudjanak osztani gondolatokat, ötleteket, illetve esetleg videókat. A legtöbb létező ilyen közösségi felület komoly regisztrált felhasználóval rendelkezik (az egyik legnagyobb ilyen közösség a Facebook, de erről még később írok még), így lehetőség van sok új embert megismerni, beszélgetni velük. Napjainkban egyre több ember regisztrál ilyen oldalakra. Ennek több oka is van. Az egyik legalapvetőbb ilyen ok az hogy mivel sokan használják, a közösségi élet kezd áttolódni az online élet felé. Ennek természetesen komoly hátrányai is vannak. Például az emberek kevesebbet mozdulnak ki otthonról, mivel úgy is tudnak beszélni a barátaikkal/barátnőikkel. A kevesebb mozgás, ha nem ellensúlyozódik valamilyen sport tevékenységgel, komoly egészségügyi károkat tudok okozni (gerincproblémák a sok üldögéléstől, az izmok kismértékű sorvadása a fizikai erőkifejtés hiányában, stb.). Természetesen nem csak szórakozási és kikapcsolódási aspektusai vannak az ilyen közösségi oldalaknak. Egyre több helyen (iskolákban, munkahelyeken, egyetemeken) bevonják ezeket az eszközöket a tanításba, tanulásba és munkába. Sokszor hoznak létre ezeken az oldalakon hivatalos csoportokat/csapatokat a feladatok végrehajtása végett. Számos cég és munkahely hivatalos oldala megtalálható. Az ilyen jellegű felhasználás során lehetőség nyílik online konferenciák és megbeszélések létrehozására, illetve a csoport munkák felosztására és egyeztetésére.
A Facebook a világ egyik legelterjedtebb online közösségi felülete. Több millió felhasználó van regisztrálva. 2004-ben indult ez a közösség egy amerikai fejlesztőcsapatnak köszönhetően. Napjainkra körülbelül 4 millió magyar felhasználója van. Ebből is jól látszik hogy milyen kiterjedt ez a közösség. Alapvetően egy gyors regisztráció után lehetőségünk nyílik az online profilunk létrehozására. Sokan kritizálják hogy túl sok személyes adatot kér (például telefonszám, lakóhely stb.), de ezek láthatóságát lehetőségünk van egyesével beállítani, tehát megmondhatjuk hogy kik láthatják az adott adatot (csak én, barátok, barátok és barátaik). A profil létrehozás után kapunk egy üzenőfalat, ahová a gondolatainkat, véleményünket és kedvenc videóinkat, filmjeinket, könyveinket, illetve bármit mást kitenni. Ezeket az adatokat a barátaink láthatják. A többi felhasználónak lehetősége van úgymond "likeolni" ezeket a kirakott dolgokat. Ez a "like" a facebook szimbólumává vált és egyet jelent a tetszés nyilvánítással (ahogy az angol nyelvet használók kikövetkeztethetik like=kedvelni). A Facebook népszerűségének egyik oka, hogy bármilyen webhellyel képes kapcsolatot létesíteni, így elősegíti a böngészést. Ennek nagy hátránya hogy könnyen függőséget okozhat. Ez abban nyilvánul meg, hogy több órára is képes oda kötni az embereket a géphez, és ezzel eljutottunk az általános bevezetőben említett egészségügyi és szociális problémákhoz. E mellett önértékelési és egyéb pszichológiai problémákat is képes okozni, így fiataloknak használata nem javasolt (ennek ellenére a mai fiatal generáció már esetenként 10 éves kortól is jelen van annak ellenére hogy a korhatár 13 év (de ezt persze hamis regisztrálási adatokkal bárki átlépheti). E mellett van még egy gyakran emlegetett hibája a közösségi oldalnak. Ez a hiba a biztonság. A képzettebb Hackerek képesek feltörni bármilyen fiókot és ennek következtében képesek átvenni az irányítást is. Így például hiába zároltuk adatainkat regisztráció kapcsán bárki aki illetéktelenül belép láthatja. E mellett a Hackereknek lehetősége van a személyes üzenetek és minden biztonsági beállítás megtekintésére/módosítására. Egy külön bűnügyi iparág épült a Facebookra. Pénzért a Hackerek hajlandóak feltörni bárkinek az fiókját. Ezen "szolgáltatások" ára annak függvényében változó, hogy kinek és milyen fiókját kell feltörni (magánszemélyek fiókja, cégek fiókja, hírességek stb.). Ezeknek az okoknak a következtében nem javaslom hogy bárki túl személyes adatokat tegyen közzé adatlapján, illetve üzeneteiben. Továbbá nem feltételül támogatom a komolyabb munkák (most természetesen nem az egyetemi/iskolai munkákról beszélek, hiszen kit érdekelnek azok a munkák) Facebookon történő továbbítását (például kutatási adatokét stb.), hiszen bárki illetéktelen személy hozzáférhet, egészen addig amíg teljesen biztonságos védelmet nem tudnak felállítani. Ezek a Facebook előnyei illetve hátrányai az én szemszögemből és tapasztalataimból.
(Forrásokat azért nem adok meg, mert ezt teljes egészében én írtam minden külső segítség nélkül, hiszen van már elég tapasztalatom az online közösségi felületekkel/Facebookkal ahhoz hogy a fenti sorokat bátran leírjam.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése