Az oldal, ami alig kilenc év alatt meghódította a fél világot

Az online közösségi felületek egy igen tág témakör, ami nehezen behatárolható. Nem lehet keretek közé szorítani, hiszen a 21. századra térhódítása már szinte nem is nyomon követhető. Sokan, akik a régebbi kor gyermekei úgy érzik ez a számukra ismeretlen világ beszippantja a körülöttük lévő fiatalabb generációt és meg vannak győződve arról, hogy ez egy káros és mérgező dolog. De vajon tényleg így van-e? Valóban ennyire rossz hatással lenne ránk ez a végeláthatatlan csillogó új világ?

Mindenki úgy gondolja, hogy a közösségi felületeket csak chat-elésre és képfeltöltésre lehet használni. Azt hiszik másra sem jó, csak a szívfájdítóan bugyuta szerelmes idézetek megosztására. Nos, véleményem szerint ez cseppet sem így van. Annyi más dologra lehet használni a közösségi oldalakat, és sokan még azt sem tudják, hogy ezek a lehetőségek elérhetőek. A kapcsolattartáson kívül még tájékoztató jellegű funkciójuk is van.

Ezek közül a legismertebb talán a Facebook nevezetű közösségi site, amit több millió ember használ szerte a világon, a legfiatalabb generációtól kezdve a legidősebbik. Ezt figyelembe véve ez a Föld egyik legnagyobb ismeretségi hálózata.

Ezt az oldalt Amerikában „találták fel” és működését 2004-ben kezdte meg hivatalosan. A rendszer használata ingyenes, meghívás nélkül lehet csatlakozni, egyszerűen csak egy pár perces regisztrációt kell elvégezni. Az immár regisztrált felhasználók létrehozhatnak egy személyes profilt, ismerősöket vehetnek fel, csoportokhoz és rajongói oldalakhoz is csatlakozhatnak, valamint üzeneteket válthatnak és eseményeket is szervezhetnek. A személyesen szerkeszthető üzenőfalon keresztül híreket, információkat, weboldalakat és videókat is megoszthatnak társaikkal. Városok, munkahelyek, felsőoktatási intézmények vagy régiók is létrehozhatnak facebook-os profilt, ám ezek sokban eltérnek egy személyi profiltól. Ezáltal szervezett közösségekhez csatlakozhatnak, és érhetnek el bennük másokat.

Rengeteg kultusz fűződik mára a nevéhez, ilyen például a like, ami magyarosan lájk. Ez a „gomb” a közösségi oldal egyik legismertebb fejlesztése. A szó jelentése: „tetszik”. A Facebook 2009-re kifejlesztett egy alkalmazást, aminek a „like” nevet adták. Ennek a virtuális gombnak a feladata az, hogy az emberek tetszésüket fejezhessék ki vele egy adott dolog, oldal vagy termék kedvelése kapcsán. A gomb használatával csupán egy egyszerű kattintással jelezni lehet a tetszésnyilvánítást, nincs szükség hosszabb véleményezésre, úgynevezett kommentelésre. Nevezhető ez a lusták vélemény nyilvánításának is, ha úgy tetszik. A kezdeményezésnek az adta meg a kezdőlökést, hogy egy sokkal személyesebb, bensőségesebb kapcsolatot akartak kialakítani az addigi helyett a site-ok látogatói számára. Természetesen a szöveges véleményezés lehetőségét továbbra is fenntartották.

A kattintás után az ismerősök kezdőlapján és a személyes adatlapon is megjelenik az esemény. Emiatt a megjelenés miatt terjed el az oldal linkje, ezáltal még többen megismerik, kedvelik, még többen látják, mivel megjelenik a kezdőoldalon és ez így megy tovább. Mondhatni egy ördögi kör, de a szóban forgó oldal létrehozóinak, üzemeltetőinek nagyon előnyös kis rendszer. A honlapon, ahol a gombot elhelyezték, megjelenik a tetszésnyilvánítások száma, ezáltal nyomon lehet követni, hogy mennyire népszerű is az, amit kedvelünk. Az ismerőseink neve megjelenik a gomb alatt, amennyiben nekik is tetszik az oldal.

A „Like” gomb megnyomása után már egy komplex kis story kerül az üzenőfalunkra egy lekicsinyített képpel együtt, sőt még kommenteket is fűzhetünk hozzá.

Azt azonban sokan hajlamosak elfelejteni, hogy ennek bizony komoly veszélyei is vannak. A Facebook „tetszik” (like) gomb használatának következményeként a közösségi oldal működtetői követni tudják a felhasználók szokásait, netes viselkedését. Ez problémák, komplikációk sorát képes elindítani, sokan azt érzik megsértették a személyes terüket, anélkül, hogy megkérdezték volna őket. Persze van olyan működtető, aki visszaél ezekkel az információkkal, de túlnyomórészt tisztességes oldalakkal állunk szemben.

Ezenfelül 2011-ben megjelent egy új szolgáltatás, a Questions, ami kérdéseket jelent. A szolgáltatás lényege egyszerű, ám annál zseniálisabb: az üzenőfalon bármelyik felhasználó felteheti a kérdését, a válaszok pedig egy úgynevezett bővíthető szavazás formájában érkeznek. Ennek segítségével gyors szavazást indíthatunk egy adott témával kapcsolatban, például, hogy: „Melyik a legjobb 19. századi könyv?” Megjelölhetjük vele azokat a barátainkat, akiktől a választ várjuk és így az egyre terjedő kérdéskörben sokkal hamarabb megtalálhatjuk a választ, mintha sima bejegyzésként írtuk volna ki. Magát a programot természetesen beállíthatjuk saját igényeink szerint, meghatározhatjuk a válaszadók számát, stb. Mielőtt azonban elkezdjük használni, első dolgunk az legyen, hogy aktiváljuk.

Emellett rengeteg lehetőségünk van megosztani gondolatainkat ismerőseinkkel, képek, videók vagy szöveges bejegyzések formájában. Ez remek lehetőség arra, hogy az emberek kifejezhessék magukat és ne a mára már sémákká vált konvekciók rabjaként éljenek. Rengeteg fiatal fedezte fel már ezáltal magában az írásra való hajlamot vagy éppen csak visszahúzódó volt, de a Facebook adta biztonság miatt egyre magabiztosabb lett és már élőszóban is ugyanolyan közvetlen társalgásokra képes, mint a chat mögé bújva.

Mindezek után joggal tehetem fel a kérdést, hogy érdemes-e elítélni az újdonságot, vállalva a felelősségét annak, hogy kimaradunk egy olyan dologból, ami emberek millióit hozza lázba, vidítja fel, inspirálja és segíti? Úgy érzem, hogy mind a Facebook, mind a Google+ és az egyéb közösségi site-ok arra hivatottak, hogy könnyítsék az emberek életét és ne nehezítsék.